Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (34. rész) – Gábor(y) Magda

2020. Október 19. / 16:25


Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (34. rész) – Gábor(y) Magda

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

A sorozatunk mostani darabja rendhagyó módon keletkezett. Karczag Márton 2020 februárjában tette közzé ezt az életrajzot a PAPAGENO weboldal Caruso blogjában. Úgy gondoltam, hogy az ebben megjelenthez vétek lenne hozzányúlni. Így csupán egy kis filmrészlettel egészítettem ki. (Harsányi László)

gábory-magda-cimlap.jpg

Ugyancsak kapkodhatta a fejét a pesti közönség, amikor 1945 tavaszán ismét elkezdte látogatni az Operaház előadásait. A színlapokra szinte naponta kerültek fel új, ismeretlen nevek, miközben a régi kedvencek egy része különböző okokból eltűnt (külföldre menekültek, eltiltották őket, vagy abbahagyták a pályát). A nagyjából 1948 nyaráig tartó időszakban számos olyan művész is elehetőséget kapott, akik bár már nem voltak pályakezdők, az előző rendszerben – különösen az 1939 után elfogadott törvényeknek köszönhetően –, mégha ragyogó tehetségek voltak, sem léphették át a Magyar Királyi Operaház művészbejárója küszöbét. Komáromy Pál, a világháború utáni első igazgató nem is igen tehetett mást, minthogy jópár embernek megadta a lehetőséget, akik azután vagy a pályán maradtak, vagy hamar lemorzsolódtak, ha előbb nem, Tóth Aladár fokozatosan kikristályosodó érájában. A már nem pályakezdő debütánsok egyike volt Gábory Magda.


A szoprán karrierje egészen különleges kanyarok után ért az Andrássy útra, hogy aztán késői évei teljes homályba vesszenek. Gábor Áron (eredetileg Engländer Ármin) főgimnáziumi tanár és Szigeti Erzsébet Magdolna nevű lánya Szombathelyen született 1915. november 15-én (bár ő később előszeretettel használta az 1923-as dátumot, ez a tények ismeretében több, mint irreális). A Zeneakadémiát Hilgermann Laura majd Rosthy Anna növendékeként 1937-ben fejezte be, olyan évfolyamtársakkal diplomázott, mint Delly Rózsi, Tamás Ilonka és Király Sándor. Színpadi karrierje azonban már akadémistaként elkezdődött, amikor 1933-ban egy betétdalt énekelt a Belvárosi Színház Bárdos Artúr által rendezett Lysistrata-produkciójában. Ezt követően 1934 decemberében felröppent a neve, mint a Városi Színház Suppé-operettekből összeollózott Tarantella című művének primadonnája – ám a szerepet végül Zoltán Irén, a tel-avivi opera későbbi szopránja kapta. Gábory Magda diplomakoncerten a Sába királynője Astaróthját és A bűvös vadász Annuskáját énekelte, nem keltve különösebb feltűnést. A pályakezdő szopránnak nem volt szerencséje az Operaházzal. Fachjából túlkínálat volt, csak a fiatalon elhunyt Tamás Ilonka kapott ösztöndíjat, miközben az Akadémiára alig két évet járt évfolyamtárs, Gyurkovics Mária már a bemutatkozó előadásával berobbant a köztudatba.

gáborymagda-4.jpg

A friss-diplomás művészt szerződtetik ugyan egy nyári margitszigeti Szép Heléna-produkció apró szerepére, ám az előadás végül elmaradt. „Kárpótlásként” viszont 1937 nyarán többek között Dayka Margit és Pataky Jenő partnereként kedves feladatot kapott a Mai lányok című filmben, melynek zenéjét Ábrahám Pál írta, majd a Tokaji rapszódiában jut kisebb énekes feladathoz, az Én nem szerettem még című slágert később a rádió is gyakran játssza. Emellett rendszeresen fellép a Zeneakadémia apróbb vagy jótékonysági koncertjein, de miután operai szerepekhez nem jut másfelé próbálkozik. Mintha már ekkoris valami elemi túlélési ösztön hajtaná, látszólag nem okoz gondot számra, hogy gimnáziumi tanár apja ellenére bárokban lépjen fel. Először az Örök melódiák című Moulin Rouge revüben mutatkozik be, 1938-ban, később a Kamara Varietében (1939), Hangli Kioszkban (1939) majd a New York Grillben (1941), Belvárosi Bár (1941 – 1943) kapott lehetőséget. „Hangja olyan szép és iskolázott, hogy sokkal komolyabb és nehezebb zenei produkciókhoz is alkalmas lenne. De megjelenése és élőadóképessége is a legkitűnőbb dizőzök sorába emelik.” – írják az újságok, melyek holland és amerikai szerződéseket is emlegetnek, de ezek nem biztos, hogy megvalósultak.

gáborymagda-3.jpg

Miközben az ország megállíthatatlanul sodródik a világháború felé, az ifjú művésznő 1938 decemberében megházasodik. Első férje Zerinváry Andor (1911 – 1964) egy vezérkari törzsorvos fia, maga is hadnagy, de emellett több film, operett és sláger egyre sikeresebb szerzője. A házassági bejegyzésben Gábor Magdolna izraelitaként szerepel, megdöbbentően későn, csak 1944-ben keresztelkedik ki. A frigy ingen diszkréten köttetett, a hír egyetlen újságba sem került be. Amikor egy 1943-as riportban megkérdezik a művésznőt, hogyan léphet fel bárokban komolyabb énekszámokkal, így felel: „Zeneakadémiát végeztem, diplomám van és énekesnő vagyok. Szívesen bizonyítom be, hogy egy apró kis bárban is lehet művészetet produkálni és a közönség, mely napról-napra felkeres, hogy meghallgasson, engem igazol. Egyébként itt tanultam meg kontaktust teremteni a közönséggel és, ha majd színpadra, filmhez kerülök, egész biztosan sikerrel hasznosítom is tudományomat.”

A filmrészlet Gaál Béla „Mai lányok” című filmjéből (1937) való. Az első éneklő lány, Lenke szerepében Gábor Magda

A tejes írás a Papageno oldalon / IDE KATTINTVA olvasható el

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Binjomin rabbi: Mózes felelősségteljes vezető
Megemlékezések
Ma van Finály Henrik klasszika-filológus halálozási évfordulója
Zsidó világ
Darvas főrabbi: Kívül-belül kiváló
2024. Február 15. / 12:23

Darvas főrabbi: Kívül-belül kiváló