Ma 115 éve született Keleti Márton filmrendező

2020. Április 26. / 10:23


Ma 115 éve született Keleti Márton filmrendező

Mágnás Miska. A csodacsatár. Puskák és galambok. A tizedes meg a többiek. Csak néhány cím azok közül, amelyekkel az 1905. április 26-án született Keleti Márton örökre beírta magát a magyar filmtörténetbe. A tizedes meg a többiek bekerült azon 12 film közé is, amelyeket a kritikusok az 1945 után készült legjobb magyar alkotásoknak választottak.


Középosztálybeli magyar zsidó családban született 1905. április 26-án Goldfinger Berta és Keleti (Kohn) Adolf polgári iskolai igazgató gyermekeként Budapesten. A Zeneakadémia elvégzése után – 1924-1930 között – a Városi Színház segédrendezője és karmestere volt, majd filmgyári gyakornok, 1937-től pedig rendező lett. 

A harmincas években főleg vígjátékokat rendezett, ekkor készítette a Borcsa Amerikában című, akkor szuperprodukciónak számító alkotást, amely az első olyan magyar film volt, amelyet részben az Egyesült Államokban forgattak. 1939-1944 között a zsidótörvények miatt nem dolgozhatott, a felszabadulás után azonban újra a hivatásának élhetett, 1945-ben ő rendezte a II. világháború utáni első magyar filmet (A tanítónő). 1945-1948 között a Fővárosi Operettszínház dramaturgja, s 1950-től a Színház- és Filmművészeti Főiskolán a filmfőtanszék vezetője volt 23 éven át az 1973-ban bekövetkezett haláláig. 

1965-ben készült egyik legismertebb filmje, A tizedes meg a többiek, amely bekerült az 1945 után készített tizenkét legjobbnak ítélt magyar film közé. Nemzetközi elismerést hozott a Butaságom története című vígjátéka is. Elismertségét jelzi, hogy háromszor kapott Kossuth-díjat. Sírja a budapesti Farkasréti temetőben található.

Forrás: Hangosfilm.hu

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Élet + forma
Mazsihisz: 1 százalékkal jobb világban
2024. Március 13. / 18:53

Mazsihisz: 1 százalékkal jobb világban

Zsidó világ
„...Ezek azok az állatok, amiket ehettek...”
Zsidó világ
Jonathan Sacks rabbi az időbeli és térbeli szentségekről