Elutasította az Alkotmánybíróság a Lubavicsi mozgalom kifogásait

Mazsihisz

Az Alkotmánybíróság a hétfõn meghozott határozatával elutasította a Lubavicsi mozgalom kérését, hogy nyilvánítsa alkotmányellenesnek a MAZSIHISZ és a Magyar Állam között megkötött szerzõdéseket, és hogy kötelezze a Kormányt a velük való szerzõdés megkötésére.

A Lubavicsi mozgalom az elmúlt hetekben elképesztõ méretû médiakampányt indított annak érdekében, hogy nyomás alá helyezze a döntéshozókat, azért, hogy a pénzszerzõ akcióit sikerre vezesse, és ily módon a holocaust túlélõktõl, a zsidó szociális és egészségügyi ellátástól, a zsidó oktatástól elvonni kívánt összegeket saját, nem átlátható céljaira költse.

Az Alkotmánybírósághoz benyújtott beadványukban azt kérték, hogy az 1998-ban és 2000-ben létrejött szerzõdéseket nyilvánítsák semmissé, mert szerintük a Lubavicsi mozgalom magyarországi bejegyzése ezeket a szerzõdéseket alkotmányellenessé tette.

A taláros testület megállapította, hogy a Lubavicsi mozgalom Magyarországon mint „zsidó egyház”, vagyis az EMIH 2004. június 15-én alakult meg. Ez egyben cáfolja a Lubavicsi mozgalom széles körben terjesztett valótlan állítását, miszerint az õ mozgalmuk valamiféle évszázados gyökerekkel rendelkezne Magyarországon, egy másik egyház jogutódja volna.

Az Alkotmánybíróság nem a szokásoknak megfelelõen, teljes ülésén döntött az indítványról, hanem - mintegy jelezve az indítvány súlyát - elegendõnek tartotta, hogy háromtagú tanácsban bírálja el azt.

A határozat rámutat arra, hogy az Állam azzal az egyházzal köt szerzõdést, amelyikkel helyesnek látja, továbbá arra is, hogy a Lubavicsi mozgalom azért, mert a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló törvény hatálybalépésekor még nem létezett, szóba sem kerülhet, mint olyan csoport, amely bármiféle igénnyel léphetne fel.

A mazsihisz.org megkérdezte dr. Feldmájer Pétert a MAZSIHISZ elnökét az Alkotmánybíróság döntésérõl. Õ hangsúlyozta, hogy nagyon meglepõ az, hogy a legszigorúbb vallási elveket hirdetõ Lubavicsi mozgalom, az EMIH a zsinagógák többségét tömörítõ zsidó vallású szervezet ellen egy világi bírósághoz fordult, és meg sem kísérelte a vitás kérdések rendezését egy Bét Din elõtt, ahogy azt a szokások elõírják. Úgy tûnik mondotta, hogy vannak olyan csoportok, akik csak hirdetik a vallási törvényeket, és vannak olyan zsinagógák, amelyek igyekeznek betartani is azokat.

A döntésrõl elmondta, hogy az egyértelmûen következett az Alkotmánybíróság korábbi ilyen, egyházi jellegû döntéseibõl, és mindenben visszaigazolta a MAZSIHISZ álláspontját.

Hangsúlyozta, hogy a Lubavicsi mozgalom – EMIH a folyamatos, egyre durvább, nyilvános támadásokkal próbál anyagi haszonra szert tenni, ahelyett, hogy az együttmûködés útját keresné. A MAZSIHISZ-be tömörül zsinagógák mindig is szimpátiával tekintettek a vallási élet fellendítését hirdetõ Lubavicsi mozgalomra, ezért is van az, hogy már majd 20 éve az egyik budapesti zsinagógát térítésmentesen õk használhatják, és annak összes rezsijét is a BZSH fizeti.

A MAZSIHISZ azt szeretné, ha a nyilvános viták, a Lubavicsi mozgalom által generált „vallásháború” véget érne, és a támadók visszatérnének az együttmûködés, és a szeretet eszméjéhez.

Erre megfelelõ kereteket ad a Magyar Zsidó Kongresszus, ahova bármelyik zsidó szervezet csatlakozhat, de a Lubovics mozgalom, mint zsinagógai szervezet, akár a MAZSIHISZ-be is kérhetné a felvételét.

Az Alkotmánybíróság Határozata ide kattintva olvasható el

A Magyar Zsidó Kongresszusról írták:

Megbékélést akar a Mazsihisz

Papírforma a zsidó kongresszuson

„Maradékok maradéka” - Megalakult a Magyar Zsidó Kongresszus