Forrás: Múlt-Kor
Több mint száz eltûnt mûkincset, köztük több, idõközben elõkerült darabot is bemutat az Ellopták! - Eltûnt mestermûvek galériája címû kötet, amelyet szerdán mutattak be Budapesten.
A mûkincslopás az utóbbi idõben soha nem látott méretek öltött, mert a mûalkotások piacán akkora pénzek forognak, hogy a busás haszon kísértésének nem tudnak ellenállni sem a kereskedõk, sem a tolvajok. Kik, hogyan, miért lopnak? Ebbe a szövevényes világba vezeti be a kötet olvasóját a két szerzõ: Jonathan Webb kanadai újságíró és Julian Radcliffe az Art Loss Register (Eltûnt Mûkincsek Nyilvántartása) elnöke.
Jonathan Webb elmondta, hogy a kötet egyik része régészeti feltárásokról eltûnt mûtárgyakról szól, egy másik része pedig a holokauszt során elkobzott mûkincseket mutatja be; errõl sok írásos anyag elérhetõ. "Az Art Loss Registertõl kaptam azoknak az adatoknak a nagy részét, amelyek az általános lopások eseteit mutatják be, amikor múzeumokból vagy magángyûjteményekbõl tûntek el mûtárgyak" - tette hozzá Jonathan Webb. A londoni székhelyû Art Loss Register (ALR) hozta létre a világ legnagyobb, eltûnt mûtárgyakról vezetett, keresõprogrammal ellátott adatbázisát. Az ALR elnöke Julian Radcliffe 15 éve foglalkozik azzal, hogy ellopott mûkincsek után nyomoz és ha megtalálja azokat, visszajuttatja jogos tulajdonosaiknak.
A festményeken túl sok más tárgyat is regisztrálnak az adatbázisban, például gyerekjátékokat, kerámiákat, ékszereket, bronztárgyakat, feltéve, ha azok egyediek. Évente mintegy 500 ezer mûtárgyat kísérnek figyelemmel: nézik az aukciós házak kínálata mellett az interneten megjelenõ mûkincseket is. Eddig 100 millió dollár értékû mûalkotás felkutatásában vettek részt és segítségükkel 50 ember került börtönbe - számolt be eredményeikrõl Julian Radcliffe.
A visszaszerzési arány elég alacsony, festmények esetében mindössze 15 százalék. Sok nagyon hosszú idõ, 15-20 év múlva bukkan fel újra a lopást követõen, elõfordul, hogy sérülten, megrongálódva, mert az erdõben elásták vagy egy ruhásszekrényben hevert éveken át. Lopott autók esetében magasabb, 60-70 százalékos a visszaszerzési arány - tette hozzá az ALR elnöke.
Az Ellopták! - Eltûnt mestermûvek galériája címû kötet a HVG Könyvek kiadásában, a BÁV Aukciósház támogatásával jelent meg. Amellett, hogy szép reprodukciókkal szemlélteti a mûalkotásokat, bemutatja a feltárt bûneseteket és számos olyan alkotást is, amely még nem került elõ.A szerzõk szerint az 1960-as évektõl lett sikk a mûgyûjtés. A folyamathoz hozzájárultak a múzeumok, aukciók, kiállítótermek fényûzõ bemutatói, amelyekrõl a sajtó is nagy visszhanggal számolt be. A mûvészet és a pénz között azóta is szoros a kapcsolat, amelyrõl a mûértõk, a régiséggyûjtõk, a nagyközönség mellett a tolvajok is tudnak.
Jonathan Webb úgy véli, a magánszektor, a közszféra és a rendõrség közötti együttmûködéssel fékezhetõ meg a mûkincslopások száma. A publicitás is felhasználható a tolvajok ellen, mint ahogy az olyan adatbázisok is sokat segítenek, mint az ALR, ahol ellenõrizhetõ, hogy a megvásárlásra kiszemelt mûtárgy nem lopott-e.
