Szilágyi Iván Péter
Új(ra van) rabbi és lendület Debrecenben
Magyarország egyik legnagyobb lélekszámú, megyei jogú városában Debrecenben már az 1840-es évektõl kezdve éltek zsidók. Az 1848-es forradalom során még nemzetõrök is kikerültek soraikból és a századfordulóra a helyi zsidóság száma meghaladta a tízezer fõt.
Az egyik legnagyobb és legjelentõsebb vidéki hitközség életében jelentõs változások következtek be az elmúlt években. A közel tízévig regnáló, sokat bírált és kereszténydemokrata színekben (!) aktívan politizáló régi elnökség helyett új vezetõket választott a tagság. Horovitz Tamással, a Debreceni Zsidó Hitközség elnökével eredményeikrõl, változtatásaikról és arról beszélgettünk, hogy milyen Debrecenben zsidónak lenni.
Gyermekkoromtól kezdve kapcsolatba vagyok a debreceni hitközséggel, nagyszüleim révén egy nagyon régi és híres ortodox családból származom. Nagyszüleimmel, majd szüleimmel még a régi ortodox templomba jártunk. Nagyapám vallási vezetõként, míg édesapám egy ideig ügyvezetõ igazgatóként dolgozott a közösségben, amelynek életét jól ismeretem – kezdi interjúnkat a vallásos családból származó, agilis elnök.
Amikor elvállalta az elnöki posztot, eszébe jutott, hogy ezzel családi hagyományt visz tovább?
Ez egy nagyon érdekes kérdés. Édesapám sajnos néhány éve meghalt és amikor megválasztottak elnöknek arra gondoltam, hogy nekem kell tovább vinnem és építenem a közösséget azon az úton, amelyet õ megkezdett.
Mint mondta egészen fiatal korától kezdve végigkísérte a debreceni zsidó hitközség életét. Mennyiben különbözik gyermekkora debreceni zsidósága és a mostani közösség?
Nagy a különbség, sajnos... Gyerekkoromban még két hitközség létezett Debrecenben: volt egy ortodox és egy úgynevezett status quo hitközség. Mindkettõ nagy létszámú, aktív zsinagógákkal büszkélkedhetett. Az idõk folyamán azonban – mint minden kisebb és nagyobb vidéki városban – megfogyatkozott a zsidóság és a két hitközségbõl egy lett. A mai közösségben már senki sincs a régi ortodoxok közül, talán csak leszármazottaik. Célunk, hogy összefogjuk Debrecen és környéke zsidóságát.
Debrecenen kívül még mely települések tartoznak hitközségükhöz?
Hajdúszoboszló, Berettyóújfalu és még néhány kisebb város, falu tartozik ide. A legtöbb helyen már csak egy-egy vallását tartó zsidó ember maradt. Szeretnénk bekapcsolni õket közösségünk életébe.
Mivel foglalkozik magánemberként?
Építészmérnök vagyok és hosszú évek óta magánvállalkozóként dolgozom. Az általam vezetett cégek ingatlanfejlesztéssel, építõipari kivitelezéssel és ingatlanhasznosítással foglalkoznak.
Hogyan lett hitközségi elnök? Milyen állapotokat örökölt és min sikerült azóta változtatniuk?
Debrecenben – mint minden hitközségben – négyévenként választást tartunk. 2007-ben volt a legutolsó és a tagság soraiban erõs és meghatározó volt a törekvés, hogy a hitközség vezetését meg kell újítani. Megválasztásunk után ezen megújulást sürgetõ hangok, kritikák alapján kezdtünk el többed magammal dolgozni, megpróbáltunk kialakítani egy stabil és mûködõ hitközségi struktúrát, mivel a korábbi rendszer gazdaságilag nem úgy mûködött, ahogy kellett volna. Egy kicsit túlköltekeztek és mi úgy gondoltuk, hogy ennek véget kell vetni. Ugyanis ha most feléljük a hitközség vagyonát, akkor mi marad az elkövetkezõ évekre...?
Elõdeik hogy élték fel ezt a vagyont?
Annak idején a Debreceni Zsidó Hitközség bizonyos ingatlanjainak ellentételezéseként kapott egy összeget, amelyet elõdeink az évek során feléltek. Hozzá kell tenni, hogy hasznos beruházásokat is finanszíroztak belõle: átköltöztették és megújították konyhánkat és felújították a temetõt. Mi azonban úgy gondoltuk, hogy forrásainkat talán ésszerûbben is fel lehetett volna használni, olyan beruházásokba fektetve a pénzt, amelyek a hitközség további mûködését segítik és még bevételeket is hoznak.
Milyen változtatásokat hozott az új vezetés?
Elsõ lépésként teljesen átalakítottuk a hitközség szervezeti felépítését, gazdasági mechanizmusát. Közösségünknek jelenleg nincs alkalmazásban lévõ ügyvezetõ igazgatója és külön könyvelõje, ezáltal a bérjellegû juttatásokat drasztikusan lecsökkentettük. Egy nagyon szûk keresztmetszetû, gazdaságos hitközséget próbálunk felállítani. Ez persze azt feltételezi, hogy az elöljáróknak komoly munkát kell végezniük, térítésmentesen, sõt saját zsebbõl finanszírozva költségeiket. Még utazási költségeiket sem téríti meg a hitközség. Sõt nagyon sok elöljárónk lehetõségeihez mérten anyagilag is támogatja közösségünket.
Korábban hogyan, milyen alapon számolták el a költségeket?
Igen nagyvonalúan, mindenféle kiadást hitközségi pénzbõl fizettek ki. Ezek persze jogos költségek voltak, de szerintünk egy zsidó vezetõnek hoznia kell a pénzt közösségébe, nem pedig kivinnie onnan. A régi, nagy zsidó vezetõk a hitközségért és nem a hitközségbõl éltek... Ezt az elvet szeretnénk visszaállítani Debrecenben.
Debrecennek hosszú évekig nem volt rabbija. Mi a helyzet ezen a téren?
Az új vezetés egyik legfontosabb feladatának tekintette, hogy újra rabbija legyen Debrecennek. Ez egy régi vágy volt közösségünkben, de a korábbi években valamiért sosem tudtak itt stabilizálódni, hosszabb távon gyökeret verni a rabbik. Mi úgy gondoltuk, hogy a vallási élet rabbi nélkül nem mûködik, ezért megkerestük dr. Aser Erenfeld fõrabbi urat, aki a 90-es években 2-3 évig már funkcionált rabbiként Debrecenben, közmegelégedésre végezve munkáját! Megkérdeztük tõle, hogy nem lenne a kedve visszajönni hozzánk. Szerencsénkre igent mondott és már az õszi nagy ünnepeken is részt vett. Reméljük, hogy még hosszú ideig velünk marad!
Mit kell tudni új vallási vezetõjükrõl?
Erenfeld fõrabbi úr debreceni munkálkodása után bukaresti fõrabbiként dolgozott, majd visszament Izraelbe és a Jeruzsálemi Egyetemen tanított. Nagyváradi születésû rabbink magyarul, románul és héberül is jól beszél. Mióta fõrabbi úr itt van, a Debrecenben tanuló közel 400 izraeli diák sokkal nagyobb létszámban látogatja rendezvényeinket és a fõrabbi úr által szervezett elõadásokat.
Hitközségük hány emberrel áll kapcsolatban és ebbõl hányan látogatják rendszeresen a Pásti utcai zsinagógát?
A rendszeresen templomba járók létszámát tekintve az országos helyzethez hasonlóan mi sem állunk túl jól. Arra azonban büszkék vagyunk, hogy minden nap reggel és este is megvan a minjen. A nagyünnepek alkalmával pedig 300-500 fõ látogatja istentiszteleteinket. Ezt az imponáló számot az izraeli diákok részvételének, aktivitásának is köszönhetjük.
Milyen szakokon tanulnak ezek a diákok?
Orvosi és fogorvosi szakon. A héber mellett angolul is tudnak és erre alapozva próbáljuk õket összehozni és ismertetni helyi fiatalságunkkal. Ebbõl a szempontból is jó, hogy közösségünk több fiatal tagja is beszél angolul.
Becslései szerint a területileg Önökhöz tartozó zsidóság hányad részét sikerül megszólítaniuk?
A helyi és környékbeli zsidóság 60-70 százaléka eljár rendezvényeinkre, elsõsorban a kulturális jellegûekre. Nemrég rendeztük meg hagyománynak számító találkozónkat határon túli hittestvéreinkkel. Tervbe vett programjaink közül ki kell emelni a dr. Kardos Albert vers- és prózamondó emlékversenyt és a nemzetközi kántorkoncertet, amelyet a Zsidó Nyári Fesztivál keretében itt, Debrecenben is megtartunk.
Intézményrendszerükrõl mit kell, érdemes tudni?
Nagyon büszkék vagyunk konyhánkra, amely fõrabbi úr vezetésével teljesen megújult az utóbbi idõben. Glatt kóser konyhánkban bárki – beleértve a külföldrõl érkezõ, szigorúan vallásosakat is – jó szívvel étkezhet. Finom, ízletes ételeink igen népszerûek és sok visszatérõ vendégünk van. Azon tagjainknak akik már nem tudnak eljárni éttermünkbe, kiszállítjuk az ételeket. A rituális fürdõt, azaz a mikvét is sikerült felújítanunk egy debreceni család adományának köszönhetõen. Megfelel a vallási elõírásoknak és sokan látogatják.
Milyen rendszeres programjaink vannak?
Fõrabbi úr az esti ima elõtt minden nap elõadást tart, kultúrtermünkben pedig különbözõ rendezvényeket szervezünk. Ifjúsági szervezetünket is folyamatosan erõsítjük és támogatjuk, amely nagyon ránk fér, ugyanis elsõsorban idõsek látogatják imáinkat.
Meg kell még említeni az Idõsek Klubját, amelyet még prof. Kulcsár András alapított. A klub nagyon hatékony és jól mûködik, idõseink rendszeresen látogatják, ahogyan mi is azon tagjainkat, akik már nem tudnak eljárni rendezvényeinkre. Rendszeres orvosi vizsgálatok, klub délutánok, különbözõ foglalkozások és ingyenes internet lehetõség áll tagjaink rendelkezésére. Fõrabbi úrnak köszönhetõen igen szorosak a kapcsolataink a nagyváradi zsidó hitközséggel, fõként az ottani fiatalsággal, akikkel igen szorosan együttmûködik ifjúsági szervezetünk és a nagy ünnepeket is közösen tartjuk meg.
Tagjaik mennyire adakoznak?
Az új elnökség mûködésének elsõ évében több adományt kapott mint a korábbi négy év alatt összesen. Étkezési és-szociális támogatásban részesítjük rászoruló tagjainkat. Mind az önkormányzattal, mind a Mazsihisz-el jó a kapcsolatunk: ügyvezetõ igazgató úr és elnök úr is biztat és messzenõkig támogat bennünket.
Debrecen azon kevés magyar városok egyike, amelyeknek van izraeli testvérvárosa.
Rishon le Zionnal van testvérvárosi kapcsolatunk, amely az utóbbi években gyakorlatilag nem mûködött. Ezen feltétlenül szeretnék változtatni, meg fogom keresni polgármester urat és egy izraeli látogatást is tervezünk.
Milyen Debrecenben zsidónak lenni?
Köszönhetõen a város vezetõségének és Kósa Lajos polgármester úrnak, városunkban nem jelentõs probléma az antiszemitizmus. Létezik, de nem nagy és aggasztó mértékben. Nagyon pozitív dolog, hogy polgármester úr nem adott lehetõséget és helyt a Magyar Gárdának. Debrecenben a jobboldal és a magyar politikában jelen lévõ szélsõjobb nem mûködik együtt és remélem, hogy ez így marad a jövõben is!
