Kérdezd a Rabbit

....Ön kérdez és az OR-ZSE rabbi-tanárai válaszolnak!

A honlap, ahol minden kérdést komolyan veszünk. Kezdőktől a
haladókig, a hétköznapitól a misztikumig.

Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem rabbi csapata várja a kérdésék sokaságát!

KEDVES OLVASÓINK! NAGYON SOK KÉRDÉS GYŰLT ÖSSZE, MELYEKRE HAMAROSAN VÁLASZOLUNK!
 

A betéréssel kapcsolatban az alábbi cikket ajánljuk olvasásra:
Szókimondó beszélgetés a betérésről

Kedves Rabbi!
Kérdés: Egy pécsi 17 éves fiú vagyok a szüleim katolikus, illetve reformátusvallásúak engem nem kereszteltek meg, de gondolkodom rajta, hogy felveszem a zsidó vallást ennek több oka is van. Nagyon foglalkoztat a zsidósági kérdés és az egész egyház autonómiája. Mit tudok tenni ennek érdekében?


Kedves Uram!
Minthogy mindkét szüleje más vallású, az Ön problémája, vagyis áttéréséé viszonylag egyszerűnek látszik. Az, hogy Önt nem keresztelték meg, nem nagyon számít ebben az ügyben. Javaslom, hogy olvasson a zsidósággal, különösen a magyarországi zsidósággal foglalkozó könyveket, pl. Donin: Zsidónak lenni, Dubnov, Simon: A zsidóság története, Hahn István: A zsidó nép története, Gonda László: Zsidóság Magyarországon 1526-1945, stb. Kérésével egyébként keresse fel a helyi rabbit, akit Schőnberger Andrásnak hívnak.

Üdvözlettel: OR-ZSE

Kedves Rabbi!
Shalom, elnézést, már másodszor teszem fel kérdésemet, talán nem ért oda előzőleg.
Kérdésem: Érvényteleníthető-e a magyarországi betérésem (érdekből való betérésre hivatkozással), mert felhasználtam arra, hogy alijázzak? (1998-ban kértem először befogadásomat a zsidó népbe, nagyon sok visszautasítás után 2004 májusában sor került a gijurra, de igaz, hogy 2004 áprilisában, Auschwitzban, illetve Krakkóban "rám szállt a cionizmus". Ott már tudtam, hogy Izraelben kell élnem, apám (valószínűleg) zsidó származású volt, de nem lehetünk biztos benne, mert meg volt keresztelve, ateista, kommunista rendőr volt. Már többször vádoltak engem magyar oldalról visszaéléssel, én viszont úgy érzem, nem éltem vissza vele, csak éltem vele, azt tettem, ami "É szerint is dolgom volt", és úgy érzem azt hogy Izraelben élek, teljesebbé tette csatlakozásomat a zsidó néphez. Érdekelne viszont a hivatalos rabbinikus álláspont.
Köszönettel. (Chana Mirjam Abraham)


Kedves Chana!
Most kaptam meg először az Ön levelét, valószínűleg elkallódott az előző írása, tehát nem volt a válasz elmaradásában szándékosság. Tekintve, hogy a magyarországi neológ betéréseket az Izraelben is hivatalosnak tekintett ortodoxok nem ismerik el, az állam azonban elismeri az alijázás szempontjából, nem kell ezzel a kérdéssel foglalkoznia. A betérése elméletileg „érdek” címén vallási szempontból megtámadható, de olyan problematikus, hogy ennek valószínűsége nagyon kicsi.

Üdvözlettel: OR-ZSE

Köszöntöm Tisztelt Rabbi!
Kenderesről kerestem meg Önöket,az alábbiakkal: Nap mint nap látom,hogy a kenderesi zsidó temető milyen áldatlan állapotban van. Néhány éve kerítéssel védett, de a bekerített részen 2m-es gyom, valamint elvadult facsemeték vannak. Szégyen ez mindenkinek. Kertész vagyok, sírok gondozását és kertépítést is végzek, ezért felvetődött bennem, hogy ajánlatommal megkeresem Önöket. Széppé, meghitté varázsolom a temetőt. A részleteket természetesen Önökkel egyeztetve. (Károly)


Kedves Károly!
Kérdésével kapcsolatban szíveskedjék megkeresni a vidéki zsidó temetők gondozásával megbízott Tamás Pétert, VII. Síp u. 12.

Üdvözlettel: OR-ZSE

Kedves Rabbi!
Ha az ima a kapcsolattartás az ember és a Teremtő között, amihez nincs szükség előre írott szöveghez, akkor miért van imakönyv? (Abel)


Keves Abel!
Teljesen igaza van. Bár Rav ’Ámrám Gá’on, Szá’ádjá Gá’on és mások megszövegezték írásban az imákat, de van alkalom az imádkozó számára, hogy az egyéni kívánságait imába öntse és elmondja. A könyvben megszövegezett imák azért vannak, mert nem mindenki tudja megfelelően szövegbe önteni imáját, valamint szertartási szempont is megköveteli, hogy a közösségben elmondandó imák egyformák legyenek. Ld- pl. Untermann, Allan: Zsidó hagyományok lexikonja, stb.

Üdvözlettel: OR-ZSE

Tisztelt Rabbi!
Fiatal pécsi nő vagyok, nem zsidó. Mégis, az utóbbi időkben nagyon elkezdett érdekelni a zsidó vallás, a zsidó kultúra. Miben mások ők, mint én, milyen az ő istentiszteletük, stb. Pécsnek gyönyörű zsinagógája van, sajnos mégsem tudtam eddig még egyszer sem betérni, szinte mindig zárva van. Pedig nagyon szeretnék egyszer megnézni egy zsidó szertartást. Lehet, hogy félreinformáltak, de igaz az, hogy zsinagógába csak zsidók térhetnek be? Úgy értem, nem turistaként, hanem valóban egy istentiszteletet végignézve? Még valami: a környezetemben néha előforduló zsidó vallásúak valahogy olyan elérhetetlen közösségnek tűnnek számomra, mindről érződik valahogy, hogy "jó helyről "jöttek, okosak, műveltek, "elitek". Hogy alakult ki az, hogy a zsidók többségében ennyire műveltek, "finomak"? Válaszát nagyon köszönöm. (Dóra)


Kedves Dóra!
Nagy örömömre szolgál, hogy ennyire érdekli a zsidó vallás és a zsidó kultúra. Néhány könyvet ajánlhatnék, hogy olvassa el, ha még nem olvasta volna.
Dubnov Simon: A zsidóság története, Hahn István: A zsidó nép története, Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I-II, Josephus Flavius: A zsidók története, Josephus Flavius: A zsidó háború, Buber Martin: Haszid történetek I-II, Scholem G.: Válogatott írások I-II., Stembergerg G.: A zsidó irodalom története, Donin: Zsidónak lenni, Potok, Cháim: (Több műve jelent meg magyar nyelven, mindnek az elolvasását javaslom!)
A zsidók semmiben sem „mások”, mint a többi ember. A zsinagógák csak imaidőkben vannak nyitva (pénteken 18h után, szombaton 9h után), oda akárki beléphet. Ismétlem, hogy a zsidók ugyanolyan emberek, mint más, esetleg többet tanulnak, de nem minden esetben.

Üdvözlettel: OR-ZSE

Tisztelt Rabbi!
Nem vagyok ugyan zsidó, de ez a kérdés szempontjából azt hiszem lényegtelen. Községünkben van egy elfeledett zsidó temető félreeső dombon. Kíváncsiságból jártam arra, és mivel temető, ahol Emberek nyugszanak nagyjából megtisztogattam a gaztól, hogy legalább járni lehessen a sírok közt. A legtöbb sír 100 év körüli és elég megviselt állapotban van, valamikor valaki(k)nek biztos útban voltak, hogy így kidöntögették őket...Kérdéseim:van olyan szokás, hogy az egyik sorba csak fiatalokat temetnek és elé az idősebbeket? Mert az egyik végén szinte csak pár napos- hónapos gyermekek sírjai vannak. Engem sok minden érdekel, így az is, hogy a héber feliratok vajon mit jelenthetnek, kiket temettek oda az általam készített képeket itt tudják megtekinteni, ha lennének szívesek és egy pár sort lefordítanának, megköszönném. Mit jelképez a majdnem háromszöget formáló összetett kéz a sírkövön? Ha jól tudom már nem élnek hozzátartozóik az elhunytaknak. Köszönöm válaszukat. (Éjféli lány


Kedves Éjféli lány!
Először is köszönöm, amit az elhagyatott sírokért tett. Kérdéseire válaszom:
1. Nincs olyan szokás, mely szerint az egyik sorba csak fiatalokat, a másik sorba csak idősebbeket temetnek. Ha így történt, az csak véletlen. Habár, arra is van példa, hogy úgynevezett „gyermekparcellát” alakítottak ki. Ortodox zsidó temetőkben az is megtörténik, hogy az egyik oldalra csak nőket, a másik oldalra csak férfiakat temetnek. Javaslom, hogy olvassa el Donin könyvét, címe: Zsidónak lenni, valamint Potok, Cháim könyveit, magyarul több megjelent.
2.A „háromszög-formában tartott kéz” azt jelenti, hogy ott kohanita család sarja nyugszik, vagyis a halott ősei, mintegy kétezer évvel előtt a papi szolgálatot ellátó törzs tagjai voltak.

Üdvözlettel: OR-ZSE

Tisztelt Rabbi!
Szeretnék szépirodalom útján ismerkedni a vallással. Tudna-e olyan regényeket ajánlani, ami hűen tükrözi a vallás alapeszméit, szokásait, ünnepeit stb.? Néhányat kivettem a könyvtárból, de nehéz megtalálni a kincset. Előre is köszönöm a válaszukat. (Ildikó)


Kedves Ildikó!
Nagyon megörültem érdeklődéséért. Javaslom, hogy Potok, Chaim regényeit olvassa el. Magyarul több megjelent. Nagyon olvasmányosak és informatívak. Ha elolvasta ezeket, vagy túl van rajtuk, ismét jelentkezzen.


Üdvözlettel: OR-ZSE

Kedves Rabbi!
Szeretném megkérdezni, hogy milyen lehetőség van arra, hogy keresztény vallásról -belső késztetés által- áttérjek a zsidó vallásra. Bármennyire is furcsán hangzik, de gyerekkorom óta ez a gondolat bennem van. Aztán 20 évesen zsidó lánnyal jártam, de a szülei szétszakítottak bennünket. Több barátom is zsidó, sőt most együtt dolgozunk. Tisztelettel várom a válaszát. (Antal)


Kedves Antal!
Kívánságával keresse meg a helyi rabbit, vagy a Budapesti Rabbiság Igazgatóját.

Üdvözlettel: OR-ZSE

Tisztelt Rabbi!
Anyai nagymamám zsidó származású volt. Édesanyám nem vallásos és engem sem neveltek vallásosan. Zsidónak vallom magam, elfogadom az eszméit, hagyományait, egyistenhitét stb. Ebben az esetben is hivatalosan akkor válok zsidóvá, ha betérési eljárásnak vetnek alá? Köszönettel várom a választ. (Ildikó)


Kedves Ildikó!
Kívánsága egyszerűnek tűnik, mert az anyai nagymamája „zsidó származású” volt. Keressen róla valami írásbeli, hivatalos dokumentumot, és az ő adataival, valamint az ő származását igazoló dokumentummal (pl. születési anyakönyvi kivonattal, amelyben a vallása is benne van) keresse fel a helyi rabbit, vagy a Budapesti Rabbiság Igazgatóját, aki segíteni fog Önnek.

Üdvözlettel: OR-ZSE

Tisztelt Rabbi!
Azt szeretném kérdezni, hogy az én nevem zsidónév-e vagy sem. A másik, azt mondta a mostoha nagyi, hogy a tata zsidó származású. Ezért szeretném az ő vallását folytatni,és hogy a körülmetélés kötelező-e. És hogy járhatok-e a Szegedi Zsinagógába imádkozni,ha csak származásilag zsidó vagyok,de keresztségileg,meg római Katolikus. Előre is köszönőm válaszát.
(Józsi, Shalom Rabbi.)


Kedves József!
Az utóneve (Joszéf) mindenképpen zsidó, a családneve azonban nem. A zsidó vallásban a női felmenők vallása jöhet szóba. A körülmetélés tórai parancs a zsidó vallásúak számára. A zsinagógába imádkozni (de egyébként is) bárki bemehet, de csak imaidőben van nyitva (ld. Új Élet c. újságot). Betérési szándékával keresse fel a helyi rabbit, vagy a Budapesti Rabbiság Igazgatóját.


Üdvözlettel: OR-ZSE

Kedves Rabbi!
Egy kérdésem lenne Önhöz? Az antiszemitizmusról tudományosan bebizonyított tény, hogy "lelki betegség" (autoriter személyiség, projekció, eltolás, bűnbakképzés, dogmatikus gondolkodás stb.). De viszont ennek az ellentétje a filoszemita/filoszemitizmus is? Vagy egyáltalán ugyanazon dolog másik oldala-e? Hiszen úgy tűnik (számomra), hogy ez a két ellentétes pólus. Az inga az egyik esetbe erre, a másik esetben pedig amarra lendül ki. A szélsőségek nem lehetnek jók. Ön hogy látja ezt a kérdéskört? Mi a véleménye?
Köszönettel: Tibor

Kedves Tibor!
Teljesen úgy van, ahogy írja: „… az antiszemitizmusról tudományosan bebizonyított tény, hogy … bűnbakképzés? És dogmatikus gondolkodás, stb.” „De viszont ennek ellentétje a filoszemita/filoszemitizmus is.” Ha jobban megvizsgálja azt a jelenséget, amit „filoszemitizmusnak” nevez, akkor észreveszi, hogy ez utóbbi nem azt hirdeti, hogy a zsidóság magasabb rendű lenne, hanem igyekszik kivédeni azokat az „érveket”, amelyeket az antiszemiták felvonultatnak.

Üdvözlettel: OR-ZSE

T.Cím!
Édesanyám zsidó, de 1944 -ben mikor született, elhurcolták az egész családot, rokonokat, testvéreket! Őt, hallatlan szerencse folytán, az utolsó pillanatokban, rábízta egy fiatalasszonyra, hogy nevelje fel édesanyámat, mert tudta, hogy már nem jönnek vissza! A dunába lőtték őket, mindenkit a családból! Ez a hölgy, meg is tette, amit kértek tőle, és nagy szeretettel felnevelte, édesanyámat, és szeretettel voltak egymás iránt, amíg élt! A kérdésem a következő! Mivel tudná igazolni édesanyám ,zsidó származását,mert még az igazi vezeték nevét sem tudja, csak azt amit utólag kapott! Szeretné igénybe venni a németek által igényelhető kárpótlást, de ehhez igazolni kell, hogy zsidó származású! Tanú van rá, hogy akkor mi történt! Igaz hogy a tanú akkor 6 éves volt, de emlékszik rá, mert ő babusgatta édesanyámat, és játszott vele! Kérem, segítsenek, hogy milyen lehetőség van, a származás igazolására! Köszönöm: László

Kedves László!
Édesanyja semmivel sem tudja igazolni zsidó származását, hiszen „még az igazi vezetéknevét sem tudja”. Az anyakönyvi hivatalok pedig csak ilyen adatok rendelkezésükre bocsátásával adnak ki igazolást. A „tanú” szerintem nem vehető figyelembe. Problémájával, a származás igazolásával forduljon a Budapesti Zsidó Hitközség Rabbiságához (Bp. VIII Síp u. 12.)

Üdvözlettel: OR-ZSE

Kedves Rabbi!
Gyakran hangoztatják, hogy Istennél az igazság. De vajon van-e általában más igazság, mint az, ami Isten előtt kedves?? Köszönöm: Róbert

Kedves Róbert!
Valóban „Istennél az igazság.” Csak egy igazság létezik. Van, aki észreveszi az életében, van, aki nem.

Üdvözlettel: OR-ZSE

Tisztelt Rabbi!
Harmadéves, egyetemi történelem-latin szakos hallgató vagyok. Szakdolgozatomhoz a zsidóság helyzete a világháborúk alatt című témát választottam. A későbbiekben is az antiszemitizmussal, azon belül is a zsidósság kritikusnak mondható helyzetével szeretnék foglalkozni. Illetve a távoli jövőben, ha tanár leszek a jövő nemzedékét szeretném rávilágítani erre a problémára, megismertetni velük a Holocausztban résztvevő embertársaik szörnyű sorsát. Ehhez kérném az ön segítségét: riportot szeretnék készíteni a haláltáborokat túlélő emberekkel. Ha bármilyen segítséget tudna nyújtani számomra, nagyon hálás lennék. Tisztelettel: Anna

Kedves Anna!
Gratulálok ahhoz, hogy harmadéves egyetemi hallgató és szakdolgozatának témájához is gratulálok, aminek címe: A zsidóság helyzete a világháborúk alatt. Minthogy a címben, többes számban írja a „világháború” szót, emlékeztetnem kell arra, hogy a két világháborúban igen eltérő volt a zsidóság helyzete. Míg az I. világháborúba katonaként be is hívták a zsidó férfiakat, sőt ezredesi, de még tábornoki rendfokozatot is elérhettek. A II. világháború idején a Németországgal szövetséges államokban nem hívták be katonának a zsidó férfiakat, hanem munkaszolgálatra kötelezték őket, majd a Holokausztban még a zsidó kisgyermekeket és a csecsemőket is megölték. A zsidó katonákkal kapcsolatban forduljon dr. Frőlich Róbert főrabbi-tábornok úrhoz, a zsidó tábori rabbiság vezetőjéhez, (Bp. VII. Síp u. 12. 1075.) Az 1941-ben megjelent Hadviselt Zsidók Aranyalbuma c. könyv is segítséget nyújthat. A túlélőkkel készített riportok a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány, Bp.1094. Páva u. 39. címen, illetve Jeruzsálemben, a Yad va Shem Holocaust (Diaspora) Museum gyűjteményében találhatók nagy számban.

Üdvözlettel: OR-ZSE

Tisztelt Rabbi!
Nem régen jutott tudomásomra, hogy déd nagyapám zsidó származású volt. A régmúlt kusza eseményei sajnálatos módón nem hagytak maguk után pontos információt a nagyszülő pontos kilétéről. Szeretném megismerni a családfának ezt az ágát. Egy kedves történet maradt fent a nagyszülők megismerkedésének helyéről és módjáról, mely segítség lehet a kutatásban. Kérem, hogy szíveskedjen tanácsot adni, honnan kaphatok segítséget a családfakutatáshoz.
Köszönettel: Andrea

Kedves Andrea!
Kérése nagyon nehéznek tűnik, mert ahhoz, hogy az Anyakönyvben, ha egyáltalán megmaradt, a helyi rabbi hivatalában, vagy a Síp u. 12.-ben, a Szertartási Osztályon utána tudjunk nézni „pontos információ” kellene, a „kedves történet” nem elég.

Üdvözlettel: OR-ZSE

Kedves Rabbi!
Szeretnénk a zsidó vallásra áttérni. Ezzel kapcsolatban kérném szépen segítségét.
Előre is köszönöm: Mária Magdolna.

Kedves Mária Magdolna!
Kérésével - illetőségből - szíveskedjék a helyi rabbihoz, illetve a Budapesti Rabbiság vezetőjéhez fordulni (Bp. VII. Síp u. 12. 1075.)

Üdvözlettel: OR-ZSE

Tisztelt Rabbi!
Szeretném kérdezni,hogy a zsidó vallásba betérni szándékozó illetőt valóban kétszer elutasítják a szándékától?Ha igen akkor ezt miért teszik,hiszen aki már idáig eljut, hogy betér az felméri ez ügy komolyságát és véglegességét.
Válaszát köszönöm: Margit

Kedves Margit!
A betérni szándékozót nem „kétszer elutasítják”, hanem ennyi várakozási idő szükséges ahhoz, hogy az illető ilyen jelentős kérdésben végleg döntsön. Ez a gyakorlat különben több évszázados hagyományra, múltra tekinthet vissza.

Üdvözlettel: OR-ZSE   

Tisztelt Rabbik!
Azután szeretnek érdeklődni, hogy hol lehet utánanézni annak,h nagymamám zsidó származású volt-e?(Nem az igazi szülei neveltek, papírok nincsenek)
Köszönettel: Dina


Kedves Dina!
Ha „papírok nincsenek” bizony komoly probléma. Kérésével szíveskedjék a helyi rabbihoz, vagy a Budapesti Zsidó Hitközség Rabbiságához (Bp. 1075. Síp u. 12.) fordulni.

Üdvözlettel: OR-ZSE

Kedves Rabbi!
A problémám a következő: édesanyám nagyszülei zsidók voltak, de édesanyámat születésekor, 1934-ben - nem véletlenül - megkeresztelték. Nagyapám (Weisz Ernő) munkaszolgálatos volt, és megjárta Mautthausent is. Édesapám ugyan meg lett keresztelve, de úgy érzem, ha utána néznék a családfájának, ott is megtalálnám zsidó gyökereimet. Én 1953-ban születtem, szintén megkereszteltek, de kamaszkorom óta úgy érzem -és ez számomra is megmagyarázhatatlan tény -, hogy zsidó vagyok. Igyekszem a lehető legtöbbet megtudni történelmünkről, szokásainkról, hagyományainkról. Kérdésem kettős: egyrészt tudni szeretném, ha annak vallom magam, zsidónak tekint-e a közösség? Másik kérdésem, mire van szükség ahhoz, hogy valóban az legyek. Köszönöm válaszát Éva

Kedves Éva!
Tekintve, hogy megkeresztelték és az Édesanyjával is ez történt, ha zsidónak érzi Magát Maga előtt zsidó is, de hivatalosan és a zsidó közösség előtt is csak a betérés megtörténte után tekinthető valóban zsidónak. Az említett eljárás a helyi rabbinál, illetve a Budapesti Zsidó Hitközség Rabbiságánál (Bp. VII. Síp u. 12. 1075.) intézendő.

Üdvözlettel: OR-ZSE

Kedves Rabbi!
Immár 20 éve próbálom értelmezni a Bibliát. "nem önszántamból" hanem valami igen erős késztetés miatt. Nem voltam vallásos bár anyukám családja zsidó származású, de a családunk története nagyon szomorú, ami megmaradt belőle egy ajtófélfa mögé rejtett kis bőrtekercs, semmit nem tudok róla de érzem hogy fontos dolog. Mára már nyíltan vállalom a származásom, sőt büszke vagyok rá, mindannak dacára, hogy nagyon sok hátrányom származik belőle.( az emberek már csak ilyenek) Voltam 2 hétig Hollandiában, ahol nagyon jó tapasztalatokat szereztem. Vissza kellett térnem, mert miután kiderült a származásom az ottani munkatársaim mindent megtettek, hogy ne sikerüljön a kinti életem. Nincs senki a környezetemben, aki segítene és már teljesen "elgyengültem".Mind e mellé ca: 4 éves korom óta mindenféle paranormális dolgaim vannak, a legszebb az egészben, hogy a válaszokat mindig az írásokban találom meg! Volt szerencsém találkozni egy Amerikában élő rabbival, aki szerint rossz idea van a fejemben, de érzem nem igazán értette mit akarok mondani. Igazából én sem értem ezt az egészet, ami történik velem, tőlem függetlenül kezdődnek meg ezek az "elragadtatások"? Kedves Rabbi! Kérem, segítsen, hogy hazataláljak, és hogy valaki megmondja, mik ezek a dolgok amik történnek velem és a családommal. Vannak tárgyi bizonyítékaim is (fotó). Kérem mindenképp, ha teheti, segítsen! Előre is köszönöm (Ottó)

Tisztelt Ottó

„Amikor két bibliai rész ellent mond egymásnak, egy harmadikat kell beiktatnunk, s az eldönti a kérdést.” (Mechiltá/M’chiltá/ az Exodus/S’mot-hoz, 12. 5.)
„A Biblia az emberek nyelvén szól.” (Talmud, B’ráchot 31b.)
   
A Bibliát, bár nem kételkedünk i-teni eredetében, nem ártalmas tudományos ismeretekkel, filozófiai szempontok alapján stb. értelmezni. Az Ön értelmezései bizonyára ezek közül valamelyik oknyomozó módszert követik. Tegye tovább, nagyon hasznos és sikert hozhat.

Az „ajtófélfa mögé rejtett kis bőrtekercs” valószínűleg az a tárgy, amelynek héber neve: m’zuzá, vagy mezúzá, amely bibliai szövegek részleteit, pl. a S’má Jiszráél… kezdetű ima egyes részleteit rejti magában és tokban (műanyag, fa, fém stb.) szokták, a megfelelő héber nyelvű áldás-formula, héberül: b’ráchá kíséretében a lakás céljára használt helység ajtófélfájára szögezni. Célja: őrzi a helységet és a benne lakókat. Az ezoterikus jelenségekkel a zsidó vallás nem foglalkozik. A zsidó vallás egy ága, irányzata, a kabbala foglalkozik ezekkel, akkor, ha ezek vallásos tárgyúak. Ezzel kapcsolatban javaslom, hogy forduljon egy kabbalával foglalkozó szakemberhez, így írásban, nem lehet ezt felderíteni.

A vélt származásával kapcsolatban javaslom, hogy forduljon egy ezzel foglalkozó rabbihoz, pld: Deutsch Róbert főrabbi , a Síp u. 12-ben.

Üdvözlettel: OR-ZSE
 

Kedves Rabbi!
A problémám a következő: édesanyám nagyszülei zsidók voltak, de édesanyámat születésekor, 1934-ben - nem véletlenül - megkeresztelték. Nagyapám (Weisz Ernő) munkaszolgálatos volt, és megjárta Mautthausent is. Édesapám ugyan meg lett keresztelve, de úgy érzem, ha utána néznék a családfájának, ott is megtalálnám zsidó gyökereimet. Én 1953-ban születtem, szintén megkereszteltek, de kamaszkorom óta úgy érzem -és ez számomra is megmagyarázhatatlan tény -, hogy zsidó vagyok. Igyekszem a lehető legtöbbet megtudni történelmünkről, szokásainkról, hagyományainkról. Kérdésem kettős: egyrészt tudni szeretném, ha annak vallom magam, zsidónak tekint-e a közösség? Másik kérdésem, mire van szükség ahhoz,hogy valóban az legyek. Köszönöm válaszát,  (Éva)

Kedves Éva!

Önmagának elég, ha zsidónak vallja magát. A közösség csak akkor tekinti zsidónak, ha az ezzel megbízott rabbinál (esetünkben, a Kongresszusi (Neológ) hitközségben) jelentkezik és a betérési eljárásnak aláveti Magát.

Üdvözlettel: OR-ZSE

Kedves Rabbi!
A tejes és zsíros ételek egymás utáni evése estében többfajta gyakorlat létezik, mi az oka ezeknek az eltérő szokásoknak ? Melyek a legerterjettebb magyar szokások ? (Péter)

Tisztelt Péter
 
A HÚSOS ÉS TEJES ÉTEL SZÉTVÁLASZTÁSA AZ ÉTKEZÉSBEN ÉS AZ ÉTELEK TÁROLÁSÁBAN. FOGYASZTÁSUK ELVÁLASZTÁSA A FOGYASZTÁSUK KÖZÖTT ELTELLNI HAGYOTT IDŐVEL.

A Tóra tejes és húsos élelmiszerek egymással való főzésére vonatkozó tilalmát Bölcseink úgy értelmezték, hogy az a következő három tilalmat foglalja magában:

a.) Tejes és húsos ténylegesen egymással való főzését

b.) egymással főzött tejes és húsos étel fogyasztását

c.) egymással főzött tejes és húsos ételből származó haszon élvezését
HÚSOS ÉS TEJES FOGÁSOK KÖZÖTT VÁRNI KELL
Miért kell várakozni?

(²…ne főzd a gödölyét anyjának tejében.²  2 Móz XXIII: 19.)

Tejes és húsos ételeket nem szabad egy időben fogyasztani. Ezért olyan személynek, aki húsos étel után szeretne tejes ételt enni (vagy fordítva), meg kell bizonyosodnia, hogy szája tiszta az előző étel maradékaitól, hogy nem ragadt semmi a fogai közé.

Az az időmennyiség, ami alatt a száj megtisztul nagyban különbözik az elfogyasztott ételtől.
Húsos étel után való várakozás

Húsos étel elfogyasztása után bizonyos mennyiségű időt kell várakozni, ameddig újra tejes ételt lehet fogyasztani. Az előfeltétel az, hogy a szájat minden hústól és húsos íztől megtisztítsuk. A húsos étel utáni várakozási időként általában nálunk hat órát határoznak meg. Németországban és néhány azzal szomszédos országban -előfordul- három órát szoktak várni, de Hollandiában -erről is hallottunk már- csak egyet.

A várakozást attól az időponttól számítjuk, amikor az utolsó falat húst elfogyasztottuk, még akkor is, ha az étkezést még nem fejeztük be.

Ajánlott irodalom a közismerteken kívül:
Wagschal, Rabbi S.: Gyakorlati útmutató a kasruszhoz. Zsidó étkezési törvények. London, 1991, Yeshiva Yad Halevi. p. 59, 60-61.

Üdvözlettel: OR-ZSE

Kedves Rabbi !
Arra lennék kiváncsi, hogy tudsz e olyan konkrét igehelyet, mutatni nekem, ahol a Törvény tiltja a több feleség és ágyasok tartását ? (Péter)

Tisztelt Péter
 
Ilyen "igehely" nincsen. Engedelmével a kérdést kicsit összefüggésében vizsgáljuk.
A POLIGÁMIA (BIGÁMIA) A ZSIDÓ VALLÁSBAN

A zsidó vallási törvények a poligámiának (vagy bigámiának) két fogalmát ismerik: (1.) egy házas nő (éset is) második hátasságot szándékozik kötni egy másik férfival a korábbi házassága fennállása alatt, vagy (2.) egy házas férfi újabb házasságo(ka)t szándékozik kötni az első házassága fennállása alatt. Ezt a két tényállást különbözőképpen bírálják el. (1.) A nő vonatkozásában. Az általános szemlélet az, hogy ²egy nő nem lehet a felesége egyszerre két férfinek.² (Kiddusin 7a. és Rasi) (2.) A férfi vonatkozásában. A vallási törvény különböző egy házas férfi esetében, aki egy második feleséget szándékozik szerezni, míg tart a házassága. A zsidó vallási törvények szerint ez a második házassága (és bármely további) érvényes és csak valamely házastárs halála, vagy törvényes válás oldhatja fel. (Jevamot 65a., Piszké há-Ros, ibid. és 17., Jád Isut 14: 3. stb.) A zsidó Biblia (Táná²ch, Ószövetség) által engedélyezett a poligámia, hiszen a bibliai időkben, az egész talmudi korban és még utána is, a X. századig, tanúi lehetünk ennek a gyakorlatnak. Csak később, az ámórák korában rosszalták bölcseink a férfiak poligámiáját, mondván, hogy így nem tudják minden feleségüket szükséglete szerint ellátni, tehát bizonyítania kellett újabb házasság előtt (ha a korábbi megvolt még) a fizikai és a financiális képességét egy  újabb kötéséhez. Az áskenáz zsidóságban, Rábénu Gérsom, középkorban született döntése óta nem engedélyezett a többnejüség. a szefárd zsidóságnál a kérdés ennél sokkal összetettebb. Az Izraelbe sok-sok évtizeddel ezelőtt vándorolt szedárd zsidóság köében, amenyiben az esküvő(k) az álijá előtt volt(ak), ez még létezett-létetzik. A modern kori Izraelben ma nincs bigámia, poligámia.

Ajánlott irodalom az ismertebbeken kívül:
Encyclopaedia Judaica, Jerusalem, 1970, Keter Pbls. p. 986.

Üdvözlettel: OR-ZSE

Tisztelt Rabbi!
Szeretném megtudni, hogy a szombati tilalom alá eső festés mennyiben terjed ki a make up-ra. Hallottam, hogy van un. szombati smink, hogy állítólag az olajos bázisú festék felvihető, míg a vizes bázisú nem. És mi a helyzet a péntek délután felrakott festékkel? Mit szabad lemosni, letörölni és hogyan, hogyan nem? Kérem, írja meg nekem, mit ír erről pontosan Háláchá. Köszönettel és tisztelettel várom válaszát  (Andrea)

Tisztelt Andrea!
Napjainkban a make up használata -még igen vallásos körökben - is elterjedt a hölgyek körében. A modern kozmetika ipar ismer olyan smink készítményeket, amelyek több, mint 24 órán át "változatlan állapotban" maradnak. Tehát a sábát előtt (tehát péntek délután) a make up felkerül az arcra és mocáéi sábát (a szombat kimenetele) után lehet eltávolítani. Ismereteink szerit, több ilyen készitmény van. A közeljövőben, ha ezt igényli, a részleteket is kifejtjük.
Két gondolat végül:

 ²Hajadon lánynak tilos sábbosz napján a haját befonnia, vagy a fonatot felbontania, de a kezeivel lesimíthatja, olyan kefével, melynek sertéi kemények, mivel lehetetlen, hogy hajat ki ne tépjen, nem szabad haját kefélnie, de ha sertéi lágyak, szabad vele haját megigazítania, különösen, ha az arra szolgáló hajkefe.²

(Kiccur Sulchán Áruch, 80. fejezet, 31. vers.)

²A nő számára megengedett, hogy az ünnep hetében csinálja a make-upját, hogy összefonja és elválassza a haját, hogy gondozza a szemét szénnel, hogy manikűrözze a körmeit, hogy rúzst tegyen az arcára. Huna ben Hinena mondta: Csak a fiatalok csinálnak ilyet...²

(Talmud, Moed Kátán 9b.)

Üdvözlettel: OR-ZSE