Forrás: Népszabadság
Csaknem lehetetlent kér a kormányfõ az igazságügyi tárcától, amikor arra szólít fel, hogy jogszabályi eszközökkel akadályozzák meg a szélsõjobb egyenruhás masírozását. Alkotmányjogászok szerint ehhez az alaptörvényt kellene módosítani.
Gúzsba kötve kell táncolnia Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszternek, ha teljesíteni akarja a kormányfõ felkérését. Gyurcsány Ferenc azt várja ugyanis, hogy a tárca dolgozzon ki olyan jogszabályi környezetet, amely gátat vethet a félfasiszta szervezetek utcai masírozásának. Az indok pedig az, hogy a magyar szélsõségesek – ürügyet szolgáltatva a szlovák nacionalisták támadásának – rombolják az ország tekintélyét.
Csakhogy az Alkotmánybíróság (AB) már többször keresztbe tett a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozni kívánó törekvéseknek, és a Magyar Gárda vagy a Nemzeti Õrsereg elleni fellépésre sincs más ok, mint hogy az általuk képviselt nézetek sokakban megütközést vagy akár félelmet is ébresztenek. Az AB azonban többször leszögezte: alkotmányos alapjogok védelme – és ilyen a gyülekezés vagy a szólás szabadsága is – „nem tagadható meg pusztán azon az alapon, hogy az elhangzottak mások érdekét, szemléletét, érzékenységét sértik, vagy azok egyes személyekre nézve bántóak, lealacsonyítóak”.
Mást pedig a szélsõjobb egyelõre nem tesz, mert a nem is mindig bejegyzett egyesületek nem követnek el bûncselekményt, nem szólítanak fel annak elkövetésére, és a hatalom erõszakos megszerzését sem tûzték ki célul. Az egyenruhás felvonulások az erõszak közvetlen bekövetkeztének a veszélyével sem járnak, ami az AB szerint a véleménynyilvánítás korlátozhatóságának feltétele.
